Nagy reményekkel vágtunk neki ennek a túrának, mivel a BKV a másodosztály bajnoki címvédője volt, a Monoriak pedig győzelem nélkül a tabella utolsó helyén álltak.
Vasárnap délután indultunk útnak, két autóval, amelyek külön útvonalokon tették meg a nem túl nagy távolságot. A pálya bejáratához érve, már vártak minket B.O.R.T.-os társaink az ingyenbelépőkkel. Miután kidiszítettük a vendékszektort (ami mindössze egy korlátból állt a játékoskijáró mellett), kezdődött is a találkozó. Velünk szemben helyezkedett el a helyi Monor Monsters legénysége néhány lepedővel.
Kezdésre majd ötszáz néző jött össze, mi mintegy tucatnyian csapatunk lehengerlő játékát látva végigszurkoltuk (néha pedig az eredményjelző tábla kezelőjén röhögtünk, aki csak 5-10 perces késésekkel állította be a percjelző mutatót)az első félidőt. A fiúk nagyszerűen játszottak-a 41. percben már 4-1-re vezettek és a monoriak csak Szekér István öngóljának köszönhetően találtak be. A lefújás előtt rúgtak mégegy gólt, de ez egyáltalán nem zavart minket (bezzeg később...). Az első játékrészben egy helyi 10-12 éves cigány labdaszedő gyerek artikulátlanul üvöltve végig szidta a BKV-t és a kapusunkat, miközben a hálót rángatta. Nálunk persze mindenki szakadt a röhögéstől-ilyet se láttunk még.
Szünet után legnagyobb meglepetésünkre, az ellenfél 20 perc alatt berámolt még három gólt és megfordították az állást. Mivel még majdnem félóra volt a lefújásig és a társaság nagyrésze hitt a győzelemben, folytattuk a szurkolást, de lényegesen kisebb hangerővel és lelkesedéssel. A végére persze semmi sem változott. A monoriak az első győzelmüket (később kiderült, hogy az utolsó előttit) ünnepelték, a mi játékosaink pedig az öltözőbe ballagtak, anélkül hogy egyetlen pillantást vetettek volna felénk, pedig néhány méterre tőlünk haladtak el.
Összességében a monoriak megérdemelten nyerték meg a találkozót, főleg persze a csapatunk második félidőben mutatott játékának köszönhetően. Az ősz folyamán néhányan még tiszteletünket tettük Monoron, kecskeméti barátaink vendégjátéka és a helyiek iránt érzett unszimpátiánk miatt. Azon a napon szerencsére győzött a Kecskemét, de számunkra mégse ezért emlékezetes ez a nap, hanem az utcai események miatt .